A tárgy elvégzésének feltételei
A félév végi jegy szabályai 2021 óta
- Pontokat lehet szerezni az óra végi ZH-k és a gyakorlati beadandók segítségével. Az ezen félév közben
szerzett pontok maximálishoz viszonyított százalékos arányát jelentik az órai pontok:
órai pontok = 100 × (óra végi ZH + gyakorlati beadandók) / (maximálisan szerezhető pontok). - Ezen kívül lehet a félév utolsó órájáig bezárólag beadott munkákkal is pontokat szerezni. Ezek az óra valamely részletét egyetemi hallgatók számára érthető szinten kibontó, félig-meddig ismeretterjesztő jellegű youtube videók lehetnek (nem kötelező őket publikusra állítani). A videók témája bármi lehet, ami kapcsolódik az órához, de túlmegy azon (tehát nem olyasmiről szól, ami amúgy volt az órán is). Lehet egy, az órai anyagot kiegészítő jelenség, számolás vagy kísérlet bemutatása, és mindenképpen kvantitatív, tehát az adott dolog "mese" szintnél mélyebb bemutatása szükséges. Ez alatt azt értem, hogy az általános- vagy középiskolai matematikai és fizikai ismereteken mutasson túl, és építsen valamire a jelen órán tanultakból. Egy ilyen videó 15 pontot ér, és az ezáltal kapott pontokat hívjuk pluszpontoknak.
- Ezekkel együtt maximum 120 pontot lehet így elérni, illetve egyébként is maximum az órai pontokat
lehet így megduplázni. Az így összesített pontokat hívjuk szerzett pontoknak:
szerzett pontok = min(120, (órai + pluszpontok), 2×(órai pontok)).
Aki 80-nál kevesebb pontot szerzett, az ezeket a továbbiakban NEM használhatja fel. - Ezek után jön a félév végi vizsgadolgozat. Ennek két része van, egy könnyű feladatokból álló, és egy nehezebb feladatokból álló. Előbbire 120 pontot lehet kapni, utóbbira 80 pontot. A szerzett pontokkal a könnyű feladatokat lehet kiváltani (annak, aki szerzett legalább 80 pontot); de ezt előre deklarálni kell, a vizsga megírásakor.
- Végül tárgyból kapott összesített pontok így adódnak:
összesített pontok: max(könnyű vizsgakérdések, szerzett pontok) + nehéz vizsgakérdések. - Ezek után az ötös határa kb 160 pont lesz, a négyesé 120 pont, a hármasé 80 pont, a kettesé 60 pont, de kettest kizárólag vizsgán lehet kapni, szerzett pontokkal nem. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy csak az használhatja fel az órai pontokat, aki legalább 80 pontot elért.
- Aki legalább megpróbálkozott az írásbelivel, és ott valami értékelhető eredményt ért el (min. 40 pontot), az szóbeli vizsgán is részt lehet venni, itt viszont nulláról indul, tehát kaphat egyest és ötöst is.
- Aki az írásbelin vagy a szóbelin egyest szerzett, az a félév végén, írásbeli UV-n próbálkozhat.
Szabályok a 2020/21-es tanévben
- Az órák végén feladatot adok fel, amelyet a helyszínen (online oktatás esetén Teamsben) pár perc alatt meg lehet oldani, illetve a megoldást az óra végéig be lehet adni. Egy feladatért maximálisan 2 pontot lehet szerezni.
- A félév végén 1-2 perces magyarázó videókat lehet készíteni, amelyek egy-egy, az órán kevéssé körüljárt jelenséget tárgyalnak közérthető módon. Egy videóért maximálisan 4 pontot lehet szerezni, összesen pedig maximum az órai feladatokon kapott pontokat lehet így megduplázni.
- Az órai (számolós) + a szorgalmi (videós) feladatokkal lehet megajánlott jegyet szerezni: a megajánlott négyes határa az órai pontok maximuma plusz két pont (tehát ehhez legalább egy videót kell készíteni), a megajánlott hármasé az órai pontok maximuma mínusz négy pont (tehát ehhez két óráról lehet hiányozni). A megajánlott jegyet természetesen nem kötelező elfogadni (és ötöst csak írásbeli vagy szóbeli vizsgán lehet szerezni).
- Aki nem fogadja el a jegyét (például mert ötöst szeretne kapni), az írhat írásbeli ZH-t. Erre kettő időpont lesz, az első a 2020/21-es tanévben december 10-én (az óra időpontjában) lesz, a második pedig egy héttel később, december 17-én. Az írásbelin már nem számítanak a korábbi pontszámok, mindenki "nulláról" indul.
- Aki egyik írásbelin sem jelenik meg, az ebben a félévben nem szerezhet jegyet.
- Aki az írásbelin 20%-nál kevesebbet ér el, az az UV héten írásbeli UV-n szerezhet jegyet.
- Aki 20%-nál többet ér el, de a kettes alsó határánál kevesebbet, az szóbelin javíthat.
- Aki kettest vagy jobb jegyet kap, annak beírom (kivéve, ha jelzi, hogy kimondottan nem kéri a jegyet).
- Aki nem kéri, az "nulláról indulva" szóbelizhet (és ott lehet mindenféle jegyet kapni).
- Aki a szóbelin is egyest kap, az is az írásbeli UV-n szerezhet jegyet.
Tehát a megajánlott jegy és a szóbeli fakultatív; a lényeg, hogy két írásbeli lesz, a kettőből az egyiket kell megírni, majd aki egyest kapott, az a vizsgaidőszak végi (írásbeli) UV-n javíthat. (Ezeken felül plusz lehetőség közben a szóbeli javítás is, ahol tételhúzás van.)
Szabályok 2020 előtt
Az alábbiak a tárgy elődjére vonatkoznak!
Az órai feladatok megoldásáért, illetve otthoni szorgalmi feladatok megoldásáért is lehet pontokat szerezni. Aki
elegendően sok pontot szerez, az vizsga nélkül is megajánlott jegyet kaphat, legfeljebb négyest. Az ötös jegyet a vizsgán lehet megszerezni.
A szorgalmi időszak végén írt írásbeli zárhelyi dolgozat alapján az elért eredménytől függően
lehet érdemjegyet szerezni. Erre két alkalommal nyílik lehetőség, decemberben és január elején. Aki nem vesz részt egyik írásbeli vizsgán
sem, az az adott félévben nem szerezhet jegyet. Aki az írásbelin kb. 10-15% alatti eredményt ér el, az egyest kap, és a vizsgaidőszak
utolsó hetében utóvizsgán szerezhet jegyet. Aki ennél jobb eredményt ér el, de nem éri el a kettes határát, az valamelyik szóbeli
vizsgaalkalmon szerezhet jegyet. Aki eléri a kettes (vagy valamelyik jobb jegy) határát, az is javíthat valamelyik szóbelin, de
ronthat is.
Az írásbeli vizsgán való részvételhez érvényes (beírt) gyakorlati jegyre van szükség. Ezt a félév során
a gyakorlaton írt két zárthelyi dolgozattal lehet megszerezni.
